Semmi értelme hazavágni az életemet olyan dolgok miatt, amik nem is érdekelnek.

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ:
kortalan
BECENEVED:
-
FOGLALKOZÁS:
Portland-i védőangyalok vezetője
ÉLETTÁRS:
-
USER:
Kittina

A közhiedelemmel ellentétben nem minden angyal kegyetlen, na, jó vicceltem. Gabriel nagyon szarkasztikus és szereti megbántani az embereket. A jó modora valahol a béka feneke alatt van. Szinte csoda, ha egy jó szava is van valakihez, ha pedig ez megtörténik, az illető érezze magát különlegesnek. Lényegében egy igazi rosszmájú alak, aki kicsit többet képzel magáról, jogosan. Sokszor elfelejti, hogy nem csak ő van egyedül a Földön, amire ha emlékeztetik, rosszul veszi. Lényegében egyáltalán nem olyan, mint egy angyal. Sokszor nem foglalkozik a dolgok fontosságával, csak azzal törődik, amivel ő is szeretne. Nem szereti, ha parancsolgatnak neki, jobban szeret Ő utasítgatni másokat. Sose tervezi meg előre a dolgokat, kedveli a spontaneitást, ez amolyan mottó nála. Ha már az égből úgy mond az emberekhez száműzték, akkor ő rendesen ki is használja a lehetőségeket. Ugyan is előszeretettel csábítgatja el a naiv hölgyeket. De persze minden részletre figyel, nem hiányzik neki egy fattyú gyermek.. Külsőleg olyan lehet, mint egy átlagos fazon egy átzüllőt éjszaka után. Hosszú barna haja van amit általában hátra faxozva hord. Kicsi borosta, de csak annyira, hogy a hölgyeket kellemesen megcirógassa vele. Barna szemei, hiába átlagosak még is megigézi az ember. Olyan mintha bele látna az ember lelkébe, de ezt ki cáfolja meg, hogy nem így van?! Egyedül magassága árulja el, hogy hello mi van ezzel? Több mint két méteres magassága mindenkinek szembe tűnik, de talán az még jobban, ha hófehér szárnyait is látják. Viszont annyira nem ostoba, hogy miközben az emberek között sétálgat, mindenki látja szárnyait. Öltözködésében nincsen semmi extra. Egy bakancs, kényelmes koptatott farmer, egy póló és egy dzseki. A ruhatárában ezeket lehet megtalálni, letisztult ízlése van. Elég, ha a belsőleg zavarodott, nem kell külsőleg is olyannak lennie.

 

Sok-sok évvel ezelőtt Gabrielnek szinte semmi gondja nem volt. A mennyben volt elég embere ahhoz, hogy neki még a kisujját se kellett mozdítania. Ha kellett naphosszat heverészhetett és senki nem mondhatta azt neki, hogy nem csinál semmit. Ha viszont ez a szemére hányták, akkor nem kellett jóra számítani tőle. Üvöltözött, csapkodott és kis híján ki akarta irtani a fél Felhő országot. De természetesen ez sose következett be, mert sose akart olyan lenni, aki elárulja testvéreit. Akár mennyire is hirtelen haragú, igazából sose tudta őket bántani. Még talán az emberi faj gyerekcipőben járt mikor néhány testvérük fellázadtak a Mindenható ellen. Persze Gabriel volt az első olyan egyike, aki próbálta vissza szorítani a lázadást. Természetesen ez egyedül nem sikerült neki, de szerencséjére jó páran összefogtak és sikerült leszorítani őket. Isten ennek fényében száműzte őket a Mennyből. Némelyikük a Földön ragadt, viszont akadt olyan is, akik Luciferrel együtt kibérelték a pokol bugyrait. Ezek után sokáig felháborodás volt az angyalok között, hogy s miképp történhetett ez, de értelmes magyarázatott senki nem tudott adni.. Évekig béke volt, már ha az embereket nem vesszük számba. Ugyan is, amíg a Mennyben maradt angyalok látszólag felhőtlenül éltek az életüket, a Földön az emberek szinte irtják egymást. Nem hitték azt, hogy feltétlen ez volt a terve Neki, de sose engedte, hogy az angyalok bele avatkozzanak az emberek életébe. Ha pedig volt is ilyen kivételes alkalom, akkor talán százévente egyszer, de lehet sokat mondtam. Aztán nem rég, pár éve előkerültek a jó madarak, akik ki lettek űzve szeretet otthonunkból. Most visszatértek hosszas tervezgetés után, hogy bosszút álljanak Istenen és az ő teremtményein. De persze, hogy ezt nem hagyta a Nagyfőnök és szeretett embereit meg akarta védeni- csoda. Az angyalok közül szinte mindenkit a Földre küldött, hogy az árulókkal végezzenek. Viszont ez nem ment olyan egyszerűen, mint azt hitték. Miért is ment volna olyan egyszerűen? Föld, az emberek otthona és mi és ezek a söpredékek itt csatázunk. A gond csak az volt, hogy tudták, hogy ölhetik meg az angyalokat és párnak volt is ehhez megfelelő eszköze, de honnan a francból? Hmmm, de talán ez volt a kisebb gond. Igen volt ennél nagyobb is, ugyan is ennek következtében az emberek rájöttek a titokra, amit több millió éven keresztül őriztek és óvtak. Most pedig egy szempillantás alatt összeomlott minden és már visszafordíthatatlanul. A csata órákig, napokig, hónapokig elhúzódott. Eközben pedig az emberek tehetetlenek voltak és féltek. A háború végeztével sok ember, áruló és angyal is meghalt. A Mindenható akarata ezek után csak egy valami volt, ha már tudtak létezésünkről. Most akkor valóban segítsünk a megmaradt emberiségen. Gabriel régen amennyire akart segíteni nekik, most annyira ódzkodott a feladattól. De hiába, nem állt le vitatkozni azzal az egy személlyel, aki Felette állt. A napokban viszont arra jött rá, egy hölgy társaságában feküdve egy hotelszoba ágyában, hogy eddig miért is nem járt az emberek között? Hiába az, hogy nem hat rá se a drog, se alkohol még is tökéletesen élvezi az életét. Már mondjuk, szerintem Isten nem éppen így értette, hogy ’Segítse az embereket’…