Az emberek könnyen törnek, ahogy a szívek és az álmok is.

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ:
kortalan
BECENEVED:
Maze
ÉLETTÁRS:
-
USER:
Dracklana

 

Mazikeen egyértelműen feltűnő jelenség, még a szárnyai nélkül is. Bár az angyalok között alacsonynak számít, 187 centijével kimagaslik az átlagemberek közül. Gyönyörű, kreol bőre, és hosszú, sötétbarna hajzuhataga miatt nehéz nem észrevenni, és sötétbarna, majdhogynem fekete tekintetében könnyű elveszni. Általában a sötét ruházatot részesíti előnyben, és igyekszik olyan darabokat választani, amelyek kiemelik a teste kecses formáját. Hogy milyen a jelleme? Hát… az is eléggé sötét. Imádja elcsavarni a férfiak fejét, majd utána összetörni a szívüket. De a lányokkal sem bánik gyengédebben: könnyedén elcsábítja a szerelmüket, hogy így két roncsolt lelket hagyjon maga után. Imádja a mozgalmas életet, a bulikat, és az italt, annak ellenére, hogy az alkohol nincs hatással a szervezetére. Amiért még nagyon odavan, az az erőszak. Bár nem látszik rajta, de kiváló harcos, és soha nem kegyelmez meg az ellenfelének. De nem csak ütni szeret, hanem nézni, ahogy mások teszik ezt. Főleg, ha két férfi miatta verekszik meg… Az égi angyalokat nem kedveli túlságosan, bár szórakoztatónak találja a fanatikusan hűséges viselkedésüket.

 

Szóval kíváncsi vagy Maze történetére? Hát nem bánom, elmesélem hogyan is jutottam ide. Hogy milyen is a Pokol valójában? Pokolian unalmas! Bár a Menny sem volt jobb, sőt, ha választanom kellene, talán az előbbire szavaznék, hiszen ott néhanapján legalább történt valami, és nemcsak ültünk a felhőkön énekelgetve. Az én dolgom ott főleg az volt, hogy fentről figyeltem az embereket. Képzelheted… Csak messziről nézni, ahogy mások buliznak, te meg örülsz, ha egy másik angyal leáll veled öt percre beszélgetni. Először azt hittem a Pokol jobb hely lesz, és pár évszázadig talán így is volt. Az emberek kínzása teljesen új dolog volt számomra, ahogy sikítoztak és kegyelemért könyörögtek… De egy idő után ez is unalmassá vált. Mindenki ugyanazokat a kifogásokat mondta: „Csak a családomért tettem!”, „Nem volt választásom!” meg ilyenek. A legszánalmasabb az volt, amikor az Ördögre fogták a dolgot. Mintha a Főnök ráérne minden jöttmentnek a fülébe suttogni a gonoszságokat... És ezek után még azt kérded, miért tartottam az árulókkal? Változásra vágytam. Arra, hogy végre történjen valami! Bármi, ami nem a megszokott… Pont, mint amikor a Mennyek ellen lázadtunk fel annak idején. Bár én a többi áruló bukottal ellentétben nem voltam oda az ötletért, hogy gyilkoljuk le az összes embert, hiszen talán ők a legérdekesebb lények az egész teremtett világon. Ahogy egymással háborúzgatnak, ahogy kegyetlenebb dolgokat képesek kitalálni, mint maga, a nagy Lucifer, és ahogy tönkreteszik a körülöttük lévő természetet, amely táplálja őket… Hát van ennél szórakoztatóbb és ostobább létforma a világon? Én nem kiirtani akartam őket, de csak az árulókkal tartva tudtam kellően közel kerülni hozzájuk. És amikor a Főnök végül rájött a dologra, és kitiltott minket a Pokolból, én azon kevesek közé tartoztam, akik egyáltalán nem bánta a dolgot. Megtanultam alkalmazkodni a helyzethez, és az emberek között töltött éveim talán életem legmozgalmasabbjai voltak. Bár amikor Ő leküldte az égieket, hogy távol tartsanak minket az emberektől, kicsit visszább kellett vennem a tempóból. Hogy visszamennék-e a Mennybe? Lehet, hogy egy nap változni fog a véleményem, de egyelőre eszem ágában sincs! Nem igazán hiszek abban a legendában, hogy egy nap majd jön valami kiválasztott félvér, aki képes lesz visszaküldeni minket. Komolyan, van aki elhiszi, hogy Ő majd visszaenged minket maga mellé, azok után, hogy még a Pokolból is ki vagyunk tiltva?! Egyelőre én nagyon jól el vagyok itt az emberek között. Hát, igazából ennyi lenne Maze története. Nem én robbantottam ki a lázadást, én csupán kihasználtam a lehetőséget, és úsztam az árral. Nem is gyilkoltam le több száz embert, vagy lettem nagy angyalgyilkos. Én csak élem a magam kis életét. Na, tetszett a történetem? Vagy én magam esetleg jobban érdekellek? Mintha egy magadfajta megérdemelne egy hozzám hasonlót… De ha már itt vagy, igazán meghívhatnál egy italra...